Polinéziából származó több ezer éves Huna életfilozófia és spirituális tan, kicsit másként látja a mi modern nyugati világunk tudatról alkotott véleményét. A Huna polinéz szellemi kultúra hatja át a hawaii gyógyítók, a kahunák tevékenységét is. Csodálatos tudásuk az emberi lélek és a természet törvényeinek mély ismeretét foglalja magában. A kahunák már évezredekkel ezelőtt nemcsak ismerték a tudat rétegeit, de értették is annak együttes összhatását. Tehát a Huna a tudatot három részre bontja, megkülönbözteti az alsó-, a középső-, és a felső ént. A mai modern pszichológia felfogásában az alsó én tudatalattinak vagy tudattalannak, a középső én pedig a tudatos tudatnak felel meg. A Huna filozófia szerint a felső én a legnagyobb értelmezési képességgel rendelkező, mindent átfogó tudat, amit jelen korunk szupertudatnak vagy felettes énnek nevez, ami képes kapcsolódni az Istenihez.
Modern korunk pszichológiai nézetei szerint az emberi pszichét két részre oszthatjuk, az egyik része a tudatos a másik pedig a tudattalan. Ezt a „szerkezetet” Freud a jéghegyhez hasonlította, a víz felett lévő kisebb látható rész a tudatos élmény, a vízfelszín alatti nagyobb és egyben rejtett rész pedig a tudattalan. Becslések szerint az elmét 5-12%-ban a tudatos tudat működteti, így a fennmaradó 88-95%-os jóval nagyobb rész pedig az elme tudattalan részét teszi ki.
A tudatos elme a külső világ dolgaival foglalkozik. Az öt érzékszerven keresztül működik. Ő az, aki a mindennapok küzdelmeit megvívja. A tudatos tudat képes logikusan gondolkodni és gondolatait mások által érthető formában kifejezni. A tudatos tudatnak van akaratereje, ez a terület a döntések székhelye. Minden, amit véleményünknek gondolunk, a tudatos meggyőződéseink közé tartozik. A tudatos tudatnak nincs emlékezete és nincsenek érzelmei, ebben teljes mértékben a tudatalattitól függ.
A tudatalatti vagy tudattalan elme irányítja az automatikus testi funkciókat. Ez a rész az érzelmek világa, felelős az érzelmi életünkért. Képeket használ szavak helyett, és kommunikál a szimbólumokkal. Nem képes megkülönböztetni a képzelt dolgokat a valóságostól. A tudattalan elme szerepe a védelem, ennek érdekében információk milliárdjait tárolja és mozgósítja, ha szükséges. Szelektálás nélkül minden információt elraktároz. Őrzi a múlt eseményeit, ami már megtörtént velünk a hozzájuk tartozó érzelmekkel együtt. De őrzi az evolúció során összegyűlt össztudást is. Itt érdemes megjegyezni, hogy Carl Gustav Jung a tudattalan elme vizsgálatánál megkülönböztette a személyes és a kollektív tudattalant. A személyes tudattalan az egyéni életút mintáit őrzi, a kollektív tudattalan közös az emberiséggel. A hiedelmek, hitek és az azokból összeállt hitrendszerek a tudattalan elme rejtett tartalmai. Sokszor olyan hiedelmek hatására döntünk, amelyek létezéséről nem is tudunk. A hitrendszerek jelentős része gyerekkorunkban vagy fiatalkorunkban vésődött a sokszor védtelen tudatalattiba.
Vianna Stibal szerint: „ Gyermekként agyhullám mintázatunk nyitott az új információk érzékelésére és befogadására. (…) A gyermekkorban megtanított hitek és az ezeket megszilárdító élmények alkotják a hiedelmek velejét. A gyermeki elme olyan törékeny, hogy a szülőket élete első Istenének és Istennőjének tekinti. A gyermek a legtöbb szót és cselekedetet szó szerint értelmezi. Ezek az első beidegződések befolyásolják majd, hogy mit hisz és mit nem hisz később a gyermek. Ezért gyerekekkel beszélve nagyon körültekintőnek kell lennünk, hiszen amit mondunk, isteni üzenetként épül be az elméjükbe.”
A hiedelmek lehetnek támogatóak, így előrejuttatnak, de lehetnek korlátozóak, így pedig vissza is foghatnak az előrehaladásban. Egy azonban biztos: mivel a tudatalatti tartalom a „láthatatlan” tartományban van, az ide beépült hiedelmek, élmények, érzések létezéséről nem is tudunk, tehát elég bajos őket kezelni, irányítani. Ugyanakkor a háttérből folyamatosan hatnak a tudatos folyamatokra. Így érthetővé válik, hogy a tudatos elme nem pontosan ugyanazt érzékeli hitnek, amit a tudatalatti. Bármilyen változással kapcsolatos döntés először a tudatos elmében születik meg. De könnyen ellentmondásba kerülhet valamelyik tudatalattiban létező hiedelemmel. Lehet, hogy a tudatos elme által vágyunk valamire, mégis előfordul, hogy a tudattalan elme, valamilyen korlátozó meggyőződést táplál. Ezzel szabotálja a siker létrejöttét, természetesen mindezt csak a saját „védelmünk” érdekében teszi. Fontos tudni, hogy a tudatalatti értékei jelentősek: ösztönöz, figyelmeztet, védelmez.
Ha például gyermekként tűzbe nyúlt vagy forró tárgyat érintett valaki és megégette a kezét, a tudatalatti rögzíti a fájdalmat és ettől kezdve megóv az ilyen helyzetektől. Bagatell példának tűnhet, azon már nem gondolkozunk, hogy hogyan közlekedjünk a lépcsőn, észre sem vesszük az automatikus pillantásokat, amivel felmérjük a lépcső adottságait, és már arra sem emlékszünk, hogy nagymamánk szeretetteljes hangon akár 100-szor is elmondott figyelmeztetéseit követjük. Gond akkor van, ha a lépcső „élmény” sérülést szenvedett, sajnos az is előfordulhat, hogy a lépcsőről leesve nem elég, hogy megüti magát valaki, még a rossz helyzetkezelés miatt egy kiadós szidást is kap. Különösen, ha az esés utáni dorgálásba valamilyen negatív következményt helyeztek kilátásba: „Ha így viselkedsz legközelebb még a nyakad szeged!”. Így sajnos van rá esély, hogy a tudatalatti veszélyes helynek értékel egy lépcsőt, és akár valamilyen fóbiát is létrehoz, csak hogy kerülje a negatív élményt, amelyben a testi fájdalom mellett ijedtséget, félelmet és megaláztatást is átélt. De ha az emberi kapcsolatokban a szeretet helyett pont a szeretet mélységes ellentétét éljük át, tudatalattink megtanulja, hogy a szeretet fáj, annak érdekében, hogy az ilyen esetektől megvédjen, olyan helyzeteket fog teremteni, amelyekkel akár lehetetlenné teszi a kapcsolatok működését, elmélyülését, olyanokat, amelyeket tudatosan nem is kívánnánk.
A tudattalan és a tudatos elme egyformán fontos. A siker elérése érdekében a tudatos elmének és a tudattalannak összhangban kell lennie. A tudatalattiban lévő rejtett korlátozó hitrendszereknek felszínre kell jutnia. Az elavult korlátozó mintákat, pedig olyan támogató hitrendszerekké kell átalakítani amelyek, segítik a beragadt helyzetekből való előrelépést, a siker elérését. Erre a célra sok gyakorlat és technika létezik, ilyen a Theta Healing is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.